Minden előfizető kap egy felhasználónév-jelszó párost, amivel be tud jelentkezni a webes felületen.
A webes bejelentkező felületen lehetőség van jelszó emlékeztetőt kérni. Ilyenkor az előfizetéskor megadott email címre elküldjük a jelszavát.
Minden adat cégünk szerverén tárolódik. Erről egy másik szerverre biztonsági mentés készül megelőzve az adatvesztést.
Kérésére az adatairól készült mentést elektronikus formában átadjuk. Amennyiben erre nincs szüksége, megsemmisítjük gazdasága adatait.
Adataihoz csak ön fér hozzá, illetve az akivel megosztotta a belépési adatokat.
Az AgRekord rendszer használatához internetkapcsolat szükséges. A használat nem igényel nagy sávszélességet és nem fogyaszt nagy adatmennyiséget, akár mobilinternettel is használható. Az internet használat költsége az előfizetőt terheli.Internet és mobilinternet csomagok összehasonlítása irányítószám szerint: telenet.hu
Az AgRekord rendszerét csak felhasználói névvel és jelszóval lehet használni, ha ezeket megadtuk, akkor bejelentkezhetünk az oldalra. Az emlékezz rám gombbal el lehet menteni a bejelentkezési adatokat a használt számítógépen és 30 napig nem fogja újra kérni az adatokat, utána ismét meg kell adni őket.
Abban az esetben, ha elfelejtettük a jelszavunkat, akkor az új jelszó igénylése gombra kattintva lehet a megadott e-mail címünkre új jelszót kérni. Az emailben megtalálható lesz egy link, amire rákattintva megadhatjuk az új tetszőleges jelszót.
Ha sikeresen bejelentkeztünk, akkor az AgRekord kezdőlapját láthatjuk. A legfontosabb eleme az oldalnak, a fent található menüsor, ezeknek a főmenüknek a segítségével fogunk elérni minden használni kívánt funkciót.
Ez alatt a menüsor alatt van a morzsamenü, aminek segítségével láthatjuk, hogy épp melyik menüpontban vagyunk.
A morzsamenü alatt megjelenhetnek figyelmeztető üzenetek, ha valamilyen adatunkkal kapcsolatban van valami fontos információ vagy tennivaló.
Alatta megjelennek az AgRekord rendszer üzenetei, ezt ha szeretnénk elrejthetjük, vagy megnézhetjük az üzenet részleteit, ha elrejtettünk, akkor továbbra is visszakereshető lesz a hír archívumban.
Ez alatt láthatóak a legfontosabb adatai a gazdaságunknak, a baloldali panelen lehet látni a műveleti tábláink listáját, a jobboldali panelen pedig az elvégzett vagy tervezett feladatainkat láthatjuk.
Az általam használt demó gazdaságban látható, hogy van néhány műveleti táblánk, melyeknek ki lehet nyitni a részleteit a nyíl gombbal. Így láthatjuk, hogy milyen parcellák találhatóak a táblákban, és ha a parcellákat is kinyitjuk, akkor meg lehet tekinteni a parcellák helyrajzi számát. Az AgRekord tábla törzskönyvének ez az alapvető felépítése, egy táblába több parcellát sorolhatunk be, majd ezeket a parcellákat összefogjuk egy műveleti táblába, a műveleti táblán tudunk műveleteket elvégezni, így egyszerre egy műveletet több parcellán is el tudunk végezni, ha azonos művelés van több parcellán, sőt, egy műveletet akár több táblára is meg tudunk adni egyszerre.
A további videókban át fogjuk tekinteni az AgRekord rendszerben található legfontosabb koncepciókat és kezelőfelületeket.
A kezdőlapon megjelenik a térkép gomb, amivel megtekinthetjük a gazdaság összes területét, amihez fel van véve térkép. Térképeket a parcellák szerkesztési felületén lehet rögzíteni. Itt most azt láthatjuk, hogy az adott gazdaságunkban milyen parcellák vannak. A térképen látható, hogy az egyes parcelláknak eltérő színük van. A szín azt jelzi, hogy azon a területen milyen növény van elvetve, vagy tervezve. Ha rákattintunk egy parcellára, akkor lehet látni a parcella alapadatait, a részleteket a parcella nevére kattintva tekinthetjük meg, így eljuthatunk a parcella részletes beállításainak az oldalára. A térkép fölött van egy tábla szűrő, ennek segítségével leszűrhetünk arra, hogy melyik parcellák jelenjenek meg a térképen. Itt egy konkrét táblát ha kiválasztunk, akkor csak az ahhoz tartozó parcellákat fogjuk látni. Ezzel a példával látszik, hogy egy táblának nem kell összefüggőnek lennie, bárhol elhelyezkedhetnek a parcellák, mert általában az együtt művelt parcellákat soroljuk be egy táblába, de ezek földrajzilag bárhol elhelyezkedhetnek.
A rendszerbe a térképeket vagy importálással tudjuk bevinni, vagy pedig ki tudjuk jelölni a térképen, hogy hol helyezkedik el egy parcella. A parcella beállításainál tudjuk ezt megtenni a zöld színű térkép szerkesztése gombbal. Itt ki tudjuk jelölni a határ pontjait a parcellának. Láthatjuk, hogy ez a terület négy fehér ponttal van kijelölve és egy téglalapot formál, viszont ha ettől eltérő alakú a parcella, akkor a szürke pontokra kattintva ez az alakzat formálható, új pontokat tudunk létrehozni, hogy egy tetszőleges formát kapjunk. Bármennyi pont felvehető. A rendszer a térkép mellett jobb oldalt listázza a határ pontok koordinátáit és a felrajzolt területnek kiszámítja négyzetméterben a területét. Egy pontot a jobb egérgombbal tudunk törölni. A mentés gombra kattintva elmenthetjük a beállított területet. Térképet importálni a mymaps.google.com (https://www.google.com/maps/d/u/0/) segítségével tudunk. Ezen az oldalon létrehozhatunk térképeket, amelyeket ki lehet exportálni, majd az AgRekord felületén be lehet importálni a térkép menüben az importálás gombbal. Ezzel létrehozhatunk új területeket egy parcellához, vagy felülírhatjuk a régit. Fontos megjegyezni, hogy a mymaps oldalán a parcella nevével nevezzük el az importálni kívánt területet. A beimportált terület ugyanúgy szerkeszthető az AgRekord felületén is, mint a korábban létrehozott területek. Azt még érdemes megjegyezni, hogy egy parcella térképét az aratási évtől függetlenül rögzítünk be, a rendszer egy parcellához egy térképet kezel.
A táblatörzskönyv legkisebb területi egysége a rendszerben a helyrajzi szám, melyet a gazdaság menü alatt a helyrajzi számok menüpontban láthatunk. A helyrajzi számok a telekkönyvi nyilvántartáshoz kapcsolódó helyrajzi számokat képezik le a rendszerben.
A helyrajzi számokat parcellákba soroljuk be, egy parcellában egy vagy több helyrajzi szám lehet, a parcella az alapja a későbbi naplózásnak, mert a hatóságok általában parcella szinten kérik a jelentéseket.
Azért, hogy a rendszerben gyorsan és könnyen lehessen egy gazdaság adatait kezelni, vagy művelési feladatokat rögzíteni, ezért bevezetésre kerültek a műveleti táblák. A műveleti táblák arra szolgálnak, hogy több parcellát tudjunk egyben kezelni, tehát egy műveleti táblába egy, vagy több parcellát tudunk besorolni. Ezek a műveleti táblák logikai egységek, amit a rendszerünk használ a műveletek elvégzése során. A kezdőlapon a műveleti táblák panelen, ha a táblák neve melletti kis nyílra kattintunk, akkor lehet is látni ezt a felépítést, és a hozzájuk tartozó adatokat is, például, hogy hány hektáros vagy hány helyrajzi szám található egy parcellában. Érdemes tudni, hogy egy helyrajzi számnak van a hivatalos területe, a parcellához viszont tartozik egy további terület is, mert a teljes hivatalos telekkönyvi területből nem mindig a teljes terület kihasználható művelésre, ezért nyilvántartjuk a parcella valódi művelhető területét is.
Az AgRekord rendszer egyik legalapvetőbb eleme a gazdaságok beállítása. A rendszerben több gazdaságot is létre lehet hozni és kezelni egymás mellett.
A gazdaságok menüpont alatt láthatóak a létrehozott gazdaságaink. Érdemes a rendszer használatát ezzel a menüponttal kezdeni, mert a későbbiekben az aratási éveink menüpontnál az aratási évek már egy konkrét gazdasághoz kapcsolódnak.
A gazdaság létrehozása gombra kattintva tudunk egy új gazdaságot létrehozni, ezen a szerkesztő felületen tudjuk megadni a gazdaság alapadatait, mint a gazdaság nevét, számlázási nevet, irányítószámot, várost, címet, pénznemet, a gazdaság által használt bérleti szerződési sablont.
Az AgRekord rendszerben aratási években kezeljük az időt, ennek segítségével tudjuk követni, hogy épp melyik aratási évben dolgozunk. Az aktuális aratási évet fent a menüsávban lehet látni, hogy melyik van kiválasztva. A rendszer kiírja az évszámot és a gazdaság nevét is. Szinte minden adat, amit a rendszerbe rögzítünk, az valamilyen aratási évhez kapcsolódik. Például ha egy műveletet berögzítünk egy táblán, azt a rendszer automatikusan az aktuális aratási évhez kapcsolja, persze ez módosítható, ha szükséges. Emiatt fontos figyelni, hogy épp melyik aratási évben dolgozunk, mert a lekérdezések vagy a naplózások során is mindig meg kell adunk, hogy melyik aratási év alapján futtatjuk az adott lekérdezést.
A táblatörzskönyvek és az aratási évek között van kapcsolat, mert a gazdaság felépítése időben változhat, ezért a beosztást, hogy milyen helyrajzi számok milyen parcellákhoz tartoznak, és a parcellák milyen műveleti táblába vannak sorolva, ezt aratási évenként meg tudjuk változtatni. Tehát a területek beosztása aratási évekhez kapcsolódik. Ezt a beosztást jelöli a kapocs ikon. Amikor egy új aratási évet nyitunk, akkor a rendszer automatikusan átveszi a korábbi aratási évhez megadott parcella beosztást, de bármikor megváltoztathatjuk őket a kapocs ikonra kattintva. Ha rákattintottunk, lehet látni, hogy egy parcellához egy adott aratási évben melyik helyrajzi számok tartoznak. Ezen a felületen a SAPS területnél láthatjuk, hogy a helyrajzi számok hivatalos területén túl nyilvántartjuk a valódi művelhető területet, például ha a terület szélén van egy fa sor, az a rész nem művelhető, így a valóban művelhető terület kisebb lesz, mint a hivatalos telekkönyvi területnél, de a helyrajzi szám területébe az is bele van számolva. Például ha jövőre kivágják azt a fa sort, ami miatt kisebb a művelhető terület, akkor a következő aratási évben a valóban művelhető terület növekedni fog, de a helyrajzi szám nem változik.
Az aratási év áttekintő oldalán lehet látni az adott évhez kapcsolódó terület beosztást, ez ugyanaz az elrendezés, mint amit a kezdőlapon is láthattunk. Az aratási év beállításakor megadhatjuk az aratási év kezdő és vég dátumát, illetve mikor egy új aratási évet hozunk létre, akkor meg tudjuk adni azt az előző aratási évet, amelynek a rendszer az adatait átveszi, így nem kell mindent újra berögzítenünk, hanem már automatikusan benne lesz minden adat az új aratási évben.
A földhasználó az, aki a földhasználat kapcsán bejelentési kötelezettséggel rendelkezik az egyes hivataloknak. A gazdálkodási naplót a földhasználó küldi be az általa használt területekre vonatkozóan. Egy gazdaságnak lehet több földhasználója is.
A gazdaság menüben a földhasználók menüpontban a földhasználó létrehozása gombra kattintva tudunk új földhasználót felvenni a rendszerbe. A most megjelent szerkesztő felületen tudjuk megadni a földhasználóhoz kapcsolódó adatokat. Az itt megadott adatok lesznek használatban például a rendszer által generált gazdálkodási naplóban és a jelentések menü alatt található naplóban is.
A földhasználó adatainak megadásakor láthatjuk, hogy több fül is van az oldalon, ezeket mind érdemes kitölteni. Ezeken a füleken tudjuk beállítani a földhasználó adatait, a kapcsolattartó adatait, a növényvédelmi szakirányító adatait és a talajtani szakértő adatait is.
Ha már definiálva vannak a gazdaságokon belül a földhasználók, érdemes rögzíteni a földtulajdonosokat is. Például a helyrajzi számoknál kell megadni a földtulajdonosokat és a szerződéseknél, amit általában földtulajdonosok kötnek a földhasználókkal.
A földtulajdonos létrehozása gombra kattintva létrehozhatjuk az új földtulajdonost, megadhatjuk az adatait, mint hogy melyik gazdasághoz tartozik, a földtulajdonos csoportját, amit a gazdaság menüben a földtulajdonos csoportok almenüben hozhatunk létre, továbbá megadhatjuk az azonosító jelet, a földtulajdonos nevét, az anyja nevét, a számlaszámát, a születési nevét, a születési helyét, a születési dátumát, az irányítószámát, a városát, a címét, a telefonszámát, az email címét, és opcionális megjegyzést.
Az AgRekord kezeli a földbérleteket. Az egyes helyrajzi számoknál meg kell adni, hogy ki a helyrajzi szám tulajdonosa. Ha a rendszerben már létrehoztuk a gazdaságon belül a földhasználókat, akkor a rendszerbe be lehet rögzíteni azokat a földbérleti szerződéseket, amelyeket a földhasználók kötnek a földtulajdonosokkal.
Az első lépés, hogy a helyrajzi számnak meg kell adnunk a tulajdonosát. Ezt a Gazdaságok menü alatt a helyrajzi számok menüpontban tudjuk megtenni. Az új helyrajzi szám gombbal tudunk új helyrajzi számot létrehozni és beállítani ott a tulajdonost, vagy egy meglévő helyrajzi számot szerkeszthetünk és utólag megadhatjuk a földtulajdonost.
A szerkesztő felületen láthatjuk, hogy meg lehet adni a helyrajzi számot, a művelési ágat, a várost, a gazdaságot, a területet, a használat kezdetét, a használat végét, a földhasználat jogát, az aranykoronát, hogy számolunk-e földbérletet, és a tulajdonrész megadását tulajdon hányad vagy terület alapján. Egy helyrajzi számnak akár több tulajdonosa is lehet. A zöld színű plusz gombbal tudunk hozzáadni több tulajdonost.
Miután megadtuk a helyrajzi számnak a tulajdonosait, azután lehet szerződést rögzíteni a gazdaság menü alatt a szerződések menüpontnál. Ezeket a szerződéseket általában a földtulajdonosok kötnek a földhasználókkal. A szerződés létrehozása során meg kell adnunk a szerződés adatait, a gazdaságot, a földhasználót, a földtulajdonost, a haszonélvezőt, a helyrajzi számokat, ami egy szerződésnél több helyrajzi számot is jelenthet, a bérleti díj alapját, ami lehet aranykorona vagy terület, a szerződés kezdetét és végét, a szerződés keltét, a fordulónapot, a szerződésszámot és a bérletidíjat. A rendszer az itt megadott szerződés adatai alapján tud generálni földbérleti szerződést és lekérhető földbérlet igazolást is, a jelentések menü alatt a földbérlet igazolás menüpontnál, amelyben láthatjuk, hogy egy adott tulajdonostól milyen területeket milyen szerződések kapcsán bérlünk. Lehet kifizetési jegyzéket is készíteni a jelentések menüben a földbérlet jegyzék menüpontban, amelyeket a rendszer a fordulónapokon legenerálja, hogy a tulajdonosoknak pontosan milyen szerződések alapján milyen kifizetési lesznek. Ezeket a dokumentumokat akár ki is lehet nyomtatni.
A korábban beállított földbérleti szerződések alapján a rendszerben jelentéseket lehet lekérni. Az első menüpont a jelentések menüben a földbérleti jelentés, ahol egy összegzést láthatunk arról, hogy a gazdaságban milyen bérleti szerződések vannak. Ezeket a szerződéseket a gazdaság menüben a szerződések menüpontban hozhatjuk létre. Van lehetőségünk szűréseket beállítani a listán, például az érvényes, lejárt és még nem érvényes szerződéseket le tudjuk szűrni, vagy például földhasználó alapján is tudunk szűrni. A szűrések alapján a rendszer kiszámolja, hogy mennyi az aktuális fizetendő összeg.
A jelentések menü alatt a földbérlet igazolása menüpont arra szolgál, hogy a kiválasztott földtulajdonos számára adjunk egy igazolást arról, hogy milyen területeire vannak bérleti szerződései és azoknak láthatjuk az adatait és a bérleti díját. Az itt megjelenő adatokat a gazdaság menü szerződések menüpontban lehet szerkeszteni vagy hozzáadni. Földtulajdonos csoportok szerint is tudunk földbérlet igazolásokat szűrni, így láthatjuk a csoporthoz tartozó személyek igazolásait. Ezeket az igazolásokat le lehet menteni PDF-ként vagy rögtön ki lehet nyomtatni őket.
A jelentések menü alatt a földbérlet jegyzék egy kifizetési jegyzék, melynél megadott földhasználónak vagy földtulajdonos csoportnak kiállíthatunk kifizetési jegyzéket. Ez a jegyzék a szűrésnek megfelelő összes szerződéshez kapcsolódó kifizetést listázza. Itt láthatjuk, hogy a rendszer automatikusan kiszámolja a kifizetéshez szükséges címletek mennyiségét, és ez az oldal egyben egy aláíró ívként is szolgál, mert letölthetjük PDF-ként vagy egyből ki nyomtathatjuk a jegyzéket, így a kifizetések kezelését egyszerűen és gyorsan meg tudjuk oldani.
Az Agrekord szerteágazó funkciókat tartalmaz, melyekhez szükségesek a törzsadatok. A törzsadatok menü több kategóriára van bontva, ezek a növények, trágyázószerek, növényvédőszerek, gépek, műveletek, és az egyéb kategória, amiben például a munkaerőinket tudjuk rögzíteni. Ezek az adatok szükségesek például a feladatok létrehozásához, mert a törzsadatokban találhatóak meg a vetőmagok, aminek az előre beállított adatait egy kattintással betölthetjük az adott feladatba, majd beállíthatjuk, hogy ki végzi el a feladatot a munkaerő kiválasztásával. Nagyban megkönnyíthetjük ezáltal a munkavégzést és könnyen követhetőek lesznek a feladatvégzések, mint például a raktározás. A törzsadatok részletesebben a következő videókban kerülnek bemutatásra.
A törzsadatok menüben a növényeknél meg lehet adni a növényeket, a kategóriájukat és a fajtájukat. Minden egyes növényhez és fajtához részletes beállítások tartoznak. Ha már van létrehozott kategóriánk, akkor először a növényeket érdemes létrehozni, mert a fajták létrehozása közben meg kell adni a hozzá tartozó növényt is. Egy növényből több fajta is létezhet, például ha más cégektől vásároltuk őket. Fontos megjegyezni, hogy a növények esetén a hasznosítási kódot a Nébih-s szabvány szerint kell használnunk, de például a színeket, rövidítéseket nyugodtan beállíthatjuk magunknak. Hasonló részletes beállításokat találunk a növény fajtákhoz is, itt is létrehozhatunk saját fajtákat, beállíthatjuk a fajtához megadott paramétereket és később a rendszer ezeket a fajta adatokat fogja használni a műveletek elvégzése során. Rendelkezésre állnak már eleve központilag rögzített törzsadatok is, de ezek nem szerkeszthető adatok, csak megtekinteni tudjuk őket.
Az AgRekord rendszer kezeli a trágyázási feladatokat is, amihez a felhasznált különböző szerves vagy egyéb trágyázó anyagokat lehet rögzíteni a Törzsadatok menüben a trágyák menüpont alatt. Ezen az oldalon részletesen megadhatjuk a trágyákra vonatkozó paramétereket. Érdemes pontosan beállítani az itt található adatokat, mert a rendszer később használni fogja őket pl. a művelet elvégzésénél és a raktározásnál.
A növényvédő szereknél nem csak magukat a növényvédő szereket kezeli a program, hanem a növényvédő szerekben lévő hatóanyagokat is. Részletesen meg lehet adni a hatóanyag tartalmukat és ezáltal nyilván tudja tartani a rendszer az adott területre kijuttatott hatóanyagokat és az erre vonatkozó határértékeket is figyeli. A hatóanyagok már fel vannak véve a rendszerbe, ezeket csak hozzá kell adnunk a növényvédő szerekhez. Fontos, hogy pontosan adjuk meg a hatóanyagokra vonatkozó adatokat, csak akkor kaphatunk pontos értékeket.
A törzsadatokban meg lehet adni, hogy a gazdaságokban milyen műveleteket végzünk el. Az AgRekordon a műveletek két részből állnak, van egy konkrét művelet, aminek lehet több részművelete. Egy jó példa erre az aratás, az aratás során több részművelet van, egyrészt van egy géphasználat, amely érinti például a kombájnt, vagy a teherautókat, amik szállítják a terményt. Ezen kívül be lehet rögzíteni, hogy milyen munkaerők vesznek részt ebben a műveletben. Van egy raktározási része is a műveletnek. A törzsadatok menüben a műveletek almenüben tudjuk meghatározni, hogy a mi gazdaságunkban milyen szinten, milyen részletezettséggel akarjuk a műveleteinket berögzíteni. A saját céljaink szerint tudjuk beállítani, hogy az aratási műveletünkben milyen részműveletek legyenek. Például, ha nem akarjuk külön nyilvántartani, hogy az egyes műveleteket milyen munkaerő végzi, akkor nem rendelünk a művelethez munkaerőt, vagy ha nem kezelünk raktározást a rendszerben, akkor a raktározást se kell beállítani. Érdemes tudni, hogy egy feladat elvégzése során is tudunk ezen módosítani, nem muszáj minden részművelet adatát kitölteni először.
Az AgRekord rendszerben meg lehet adni, hogy milyen gépekkel végezzük el a műveletet a gépek menüpontban. Ide tudjuk rögzíteni a gazdaságok által használt gépeket, vagy gép kombinációkat. A gépkombináció azt jelenti, ha például egy vontató valamilyen gépet visz magával. Ezeknek a gépeknek a részletes adatait be tudjuk rögzíteni a rendszerbe. A rendszer a költségeket is figyelembe veszi, tehát a gépre jellemző költségeket is meg tudjuk adni óradíjként és ezzel tud a feladatok elvégzése során kalkulálni, de a költséget a feladat elvégzése során akár felül lehet bírálni.
Az egyéb törzsadatoknál találjuk a munkaerő menüpontot, itt tudjuk a kollégáinkat berögzíteni. A munkaerőre vonatkozóan meg tudjuk adni a kollégánk adatait, például a nevét, a gazdaságát, születési idejét, az alkalmazás kezdetét, a szaktudását és az órabérét. Az órabért is felül lehet bírálni egy elvégzett feladat során, ha szükséges.
A feladatok menüben lehet kezelni a feladatokkal kapcsolatos tennivalókat, de a kezdőlapunkon is láthatjuk, hogy az adott évben milyen aratási műveleteket végeztünk el. A kezdőlapon új feladatot is létre tudunk hozni, vagy a meglévőket tudjuk szerkeszteni. Új feladat létrehozásakor először meg kell adni az adatait a tervezett feladatnak, például megadjuk, hogy a feladatot melyik gazdaságba és melyik aratási évbe rögzítjük. Ezt a rendszer automatikusan kitölti a fejlécben látható beállított gazdaság alapján, de persze tudjuk módosítani. A következő lépés, hogy kiválasztjuk melyik táblákon kívánjuk elvégezni a feladatot, itt egy vagy több táblát is kijelölhetünk. Utána kiválasztjuk az elvégezni kívánt műveletet, melyeket a törzsadatok menü alatt a műveletek menüpontban hozhatunk létre. A rendszer automatikusan generál egy nevet a feladathoz, de ezt szerkeszthetjük, vagy kiegészíthetjük tetszés szerint. Ez azért fontos, hogy a műveleti naplónkban könnyebben tudjuk azonosítani a műveleteinket. A kezdés dátumnál lehetőségünk van arra, hogy a műveleteket utólag rögzítsük be, de előre is berögzíthetjük a tervezett műveleteket, de érdemes előre rögzíteni őket. Ha nem tudjuk előre a művelet részleteit, mert például még nem biztos a dátum, vagy hogy melyik munkatársunk milyen géppel fogja végezni a műveletet, ez nem jelent problémát, mert a műveletet akkor is be lehet előre rögzíteni, ha ezek a részletek még nem tisztázottak, mert később, amikor már pontosabban tudni fogjuk akkor hozzáadhatjuk a hiányzó adatokat vagy módosíthatjuk a meglévőket. Ha egy már elvégzett műveletet hoztunk létre, akkor be lehet állítani, hogy az a művelet már befejezett és megadhatjuk a befejezés idejét. Miután ezeket az adatokat megadtuk, rá kell kattintani a mentés és részműveletek szerkesztése gombra, így a következő oldalon a művelettel kapcsolatos részműveletek fognak megjelenni és megadhatjuk őket. Láthatjuk, hogy az adatok fölött megjelent több fül. Az első fülön szerkeszthetjük az alapadatokat, amiket az első lépésben kitöltöttünk és most megjelentek azok a fülek, melyek a kiválasztott részművelethez kapcsolódnak. Például a most kiválasztott alapművelés nevű művelethez csak két fül tartozik, mert két részművelete van, ebben az esetben a géphasználat és a munkaerő kiválasztása tartozik a feladathoz. A géphasználat fülön ki lehet választani, hogy milyen gépekkel végezzük el a műveletet, itt akár több gép is kiválasztható. A gépeknél a lenyíló listában megjelennek a törzsadatok menü alatt a gépek menüpontban az általunk létrehozott gépek és automatikusan kitölti az előre beállított költségeket is hozzá, de ezeket akár át tudjuk írni, ha szükséges. Látható, hogy a költségeket lehet óradíj alapján, vagy terület alapján rögzíteni. Meg lehet adni, hogy hány órát és mekkora óradíjjal, vagy hogy mekkora hektár arányos költséggel dolgozott a gép. A rendszer kiírja, hogy mekkora a művelt terület mérete, így ha megadjuk a gép hektáronkénti költségét, akkor automatikusan kiszámolja az alapján. Ha több géppel végeztük el a műveletet, azt is hozzá tudjuk adni, és a rendszer automatikusan kiszámolja a gépek teljes költségét. A munkaerő fülön a feladat végrehajtásával megbízott munkaerőket tudjuk beállítani, kiválaszthatjuk a megfelelő munkatársunkat és megadhatjuk az ő munkaadatait. Ki lehet választani, hogy milyen egységben mérjük a munkáját, ezt főleg órában mérjük, de például fuvarra is beállíthatjuk, az egységár az egységhez tartozó összeg. Például ha 1000 forintos órabére van, és 8 órát dolgozik, megadhatjuk és a rendszer automatikusan kiszámolja az ehhez szükséges költségeket. Akár több munkaerőt is beállíthatunk és a rendszer az alapján fogja kiszámolni az összköltséget. Ha befejeztük a beállításokat, a mentés gombbal elmenthetjük a feladat összes megadott adatát, utána láthatjuk a feladat összefoglalóját, például láthatjuk a feladathoz szükséges összköltséget, ami a géphasználatból és a munkaerőből adódik össze. Most, hogy befejeztük ennek a feladatnak a beállításait, már a kezdőlapon is meg fog jelenni a feladatok listájában.
Az AgRekord raktározási funkciói a raktár menüben találhatóak, itt láthatjuk, hogy milyen raktáraink vannak. Egy adott raktárra kattintva láthatóak a benne található termékek és a mennyiségük. Egy raktárban nem csak azt lehet látni, hogy mennyi a raktárkészlet, hanem a raktár naplót is lehet követni. Ennek segítségével láthatjuk, hogy mikor milyen raktárműveletek lettek elvégezve, például a bevételezés, kiadás, vagy selejtezés. Egy bevételezést úgy tudunk elvégezni, hogy a raktár menüben a raktározás menüpontra kattintunk. Az alapadatok fült a rendszer automatikusan kitölti, ezek a beállítások hasonlóak, mint a korábban beállított feladatok menüben. Az előre beállított adatokat szerkeszthetjük, ha az szükséges. Visszamenőleg is tudunk raktár műveleteket rögzíteni, ha a kezdés dátumát beállítjuk. Az adatok megadása közben megtekinthetjük az épp kiválasztott raktárnak az elérhető raktárkészletét a raktárkészlet mutatása gombbal. Egy művelettel egyszerre több fajta terméket is tudunk raktározni a zöld színű plusz gomb segítségével és így egyszerre elmenthetőek az adott műveletek. Először kiválasztjuk, hogy melyik raktárban hajtjuk végre a műveletet, utána a művelet típusát, például a bevételezést, a termék típusánál pedig például a vetőmagot, végül a termék nevét. Majd kiválaszthatjuk, hogy az adott terméket milyen egységben mérjük, ez viszont kötött ahhoz, hogy milyen terméket választottunk ki. Ezt a törzsadatokban tudjuk szerkeszteni, hogy milyen egységben mérünk egy adott terméket. Utána megadjuk a kívánt mennyiséget, és ha akarunk, akkor megadhatunk hozzá egységárat és a rendszer így automatikusan kiszámolja a mennyiség alapján az összértékét. Továbbá meg lehet adni a szállítólevél sorszámát, EKR azonosítót, vagy a vevő nevét, ha ez egy eladásra szánt termék és a lejárati dátum is megadható. Ezek az adatok segítenek abban, hogy a raktárnaplóban könnyebb legyen megkeresni az adott terméket. A mentés gombra kattintva a rendszer a megadott adatokat rögzíti. A mentést követően már bekerült a raktárba a termékünk, a raktárnaplóban részletesen megtekinthetjük.